2023
október
24.

0

Kategóriák:

A kézimunka ajándékozás buktatói

 

Szeretsz meglepetést szerezni? Csak nehogy Te lepődj meg!

Biztos már veled is megesett, hogy Te ilyet kötnél neki, de ő amolyat szeretne… Sajnos a legjobb családban is előfordul, teljesen mindegy, hogy a lányod, menyed, unokád, hogy a legnagyobb gondossággal kiválasztott fonalaból hetekig, hónapokig kötögetett holmi a szekrény mélyén landol. Tüskét hagy mindenkiben, hálátlanság lenne? Sokszor hallom még, hogy ezek a mai fiatalok nem értékelik (nem viselik) a kézimunkát. Nem érdemes nekik csinálni semmit stb.

 

Ezzel ellentmond az is, hogy sokszor a saját részre készült holmik kerülnek át más ruhatárába boldogságot hozva mindkét félnek. És ahol jó az együttműködés, a kívánságlista soha véget nem ér…

 

De igen, valóban előfordulhat, hogy nem illik a stílusába, ruhatárába, életébe a kézimunka, ami többnyire extra törődést igényel, de a tapasztalatom az, hogy nagyon is sokan szeretik, vágynak rá, de sajnos sokszor nem találkozik a kereslet kínálat, és ahol van aki a családban készítsen nekik holmikat, ott egyszerűen figyelmen kívül marad mire is vágynak igazán.

 

Sokszor sajnos a kézimunka stilusa, színvilága mintázata, a készítő elképzeléseit, vágyait tükrözi, nem a célszemélyét, akinek a holmit készíti, és ebből bizony nem lehet jól kijönni.

 

Fonal választás

 

Kezdeném a fonal választással, kardinális kérdés lehet a fonal alapanyag összetétele, megveszed a legdrágább gyapjút, hogy természetes legyen, a célszemély pedig elutasít mindent, ami az állatokhoz köthető, életfilozófiájába nem fér bele, de az is előfordulhat, hogy érzékeny a bőre, allergiás reakciót vált ki nála minden állati eredetű alapanyag (szúr, bök, csíp) vagy éppen fordítva, nem hisz a “műszálakban”, nem kér “olcsó” holmit.

 

Napjainkban már az újrahasznosított alapanyagokra helyeződött át a hangsúly, amire a fiatalok nagyon is odafigyelnek.

 

Ugyan ilyen kardinális kérdés a kezelhetősége, tisztántartása a kézzel készített holmiknak, nagyrésze gépben mosható, de a köztudatban még mindig az van, hogy kézzel kell mosni, így elvi szinten kerülhet elutasításra az oly nagy gondossággal kiválasztott fonal és elkészített holmi, és az a pár kivétel, ami valóban kézi mosást extra gondoskodást igényel, gyakran esik figyelmetlenség áldozatául.

 

A fonalak átkötőjét érdemes megtartani, átadni a kész holmival együtt.

 

 

Ne a fonal ára legyen a döntő a választásban, tapasztalatom szerint aki vágyik egy egy finom holmira szívesen megfizeti, meg veszi az áhitott anyagot hozzá, ne érintsen téged kellemetlenül, ha esetleg Te nem tudod megfizetni azt, a Te munkád egy pénzben nehezen kifejezhető eszmei érték ami nélkül a fonal csak fonal marad.

 

A színválasztás sem egy utolsó szempont, ízlés kérdése, az aktuális ruhatárába kell beilleszkedjen.

 

A fazonra ugyan az érvényes erre is, testalkat, személyiség, ruhatár.

 

A minta választás

 

Minta választás, kritikus ponthoz értünk, legtöbbször ez az, ami soha nem az ajándékozottról szól, sokkal inkább azt tükrözi, hogy mi az, amit meg tudsz kötni, be mersz vállalni, (“én olyat soha nem fogok tudni”) vagy éppen ellenkezőleg, unalmas a simát, lustát, egyszerű mintákat kötni, már rég ki akartad próbálni ezt vagy azt a mintát, ami köszönő viszonyban sincs azzal, amit a másik fél szeretne.

 

Ilyen esetekben rendszerint az történik, hogy soha nem készül el vagy soha nem kerül viselésre az a holmi, ahol nincs meg a közös nevező.

 

És mi a helyzet a kiskoruaknál?

 

Még annál is nehezebb kérdés! Kezdetben a babáknál, elsősorban a kismama véleménye számit, és manapság kevesen vágynak habos babos rózsaszínre és klasszikus lányos rózsaszín vagy fiús babakék holmikra. Előnyben részesülnek a halvány, pasztel, semleges föld színek, uniszex színek vagy ellenkezőleg a harsány neon színek, a sokakat megbotránkoztató fekete!

 

Ahogy cseperedik a gyerköc, az anyuka és apuka vétójoga mellé egyre erősebben jelenik meg a gyerek önálló véleménye, ami gyakran szembe megy a szülőkével. Ne te legyél a döntő bíró ha jót akarsz!

 

A család nevelési stilusához igazodva, a gyerek korához megfelelően kezeld őt is partnerként.

 

Nem csak ruházatot készíthetsz

 

Lássuk be nem mindenki hord kézzel készült csodákat, és ennek számtalan érthető oka lehet, nem kell mellre szívni, de még mindig ott a lehetősége, hogy szívesen fogad egyéb kiegészítőket, praktikus mindennapi használatú dolgokat, a kereskedelemben kapható  egyszerhasználatos arclemosók helyett mosható horgolt pamut korongok, kád kilépőt, vagy bevásárló szatyrot, táskát, lakás dekorációt

 

 

a szőnyegtől a díszpárnákig, akár konyhai kiegészítőket az edényfogótól a konyharuháig, a gyerek játékokról nem is beszélve.

 

A szabály ugyan az, számít milyen környezetbe kerül és mindig érdemes előre egyeztetni, hidd el így is nagy lesz az öröm, ha elkészül.

 

Egy szó mint száz, sok kérdésre kell biztosan tudnod a választ mielőtt nekilátsz, és mindig az a legjobb, ha a célszemélyt is bevonod a választásba. Az egyetlen megoldás a kommunikáció a felek között, sokat segíthet ebben egy kézimunka magazinok lapozgatása, mintagyűjtemények átpörgetése közösen, egyértelmű visszajelzést kapsz arról, hogy kinek melyik modell tetszik, mi tetszik benne mit változtatna meg rajta… milyen legyen a színe, hossza, mintázata.

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van egy két sztori a tarsolyába pro és kontra.

Szólj hozzá!