Hány szemre kezdjem? Hármasszabály kötéshez a gyakorlatban

Megvan a fonal, elkészült a próbakötés, megszámoltad a szemeket, és azt is tudod, milyen széles darabot szeretnél kötni.

Már csak egy kérdés maradt:

Hány szemre kezdjem?

Ilyenkor jön jól a hármasszabály. Nem kell hozzá bonyolult matematika: három adatot ismerünk, a negyediket pedig kiszámoljuk.

A hármasszabály matematikai hátteréről már korábban írtam a Kössünk lányokon az A hármasszabály a kézimunkázás világában című bejegyzésben. Most nem az elméletet vesszük elő újra, hanem azt nézzük meg, hogyan használhatjuk a gyakorlatban kötés közben.

Mire van szükségünk a számoláshoz?

A szemszám kiszámításához három adat kell:

• mekkora szakaszon mérted a próbakötést,
• hány szem van ezen a szakaszon,
• milyen széles darabot szeretnél készíteni.

Ha például:

10 cm = 26 szem

és

45 cm széles darabot szeretnél,

már minden adatunk megvan.

Hány szem kell 45 cm-hez?

Írjuk fel egyszerűen:

10 cm → 26 szem
45 cm → ? szem

A számítás:

45 × 26 ÷ 10 = 117

Tehát a próbakötés alapján:

45 cm szélességhez 117 szemre van szükség.

Általánosan:

kívánt szélesség × mért szemszám ÷ a lemért szélesség

Ha 10 cm-en mértél, még egyszerűbb:

kívánt szélesség × 10 cm-en mért szemszám ÷ 10

Nem kötelező pontosan 10 cm-en mérni

A 10 × 10 cm-es próbakötés a leggyakrabban használt viszonyítási alap, de maga a számítás bármilyen pontosan lemért szakaszból működik.

Tegyük fel, hogy:

12 cm-en 29 szemet mértél,

és 52 cm szélességre van szükséged.

A számítás:

52 × 29 ÷ 12 = 125,67

Kerekítve:

126 szem

A hármasszabály tehát nem ragaszkodik a 10 cm-hez.

Sőt, ha megfelelő méretű próbakötésed van, gyakran pontosabb eredményt kapsz, ha nagyobb szakaszon mérsz, mert egy fél szemnyi mérési eltérés kevésbé torzítja az eredményt.

A kiszámolt szemszám még nem mindig a kezdő szemszám

Itt találkozik a matematika a kötésmintával.

A számítás szerint például 117 szemre lenne szükségünk.

De mi történik akkor, ha a választott kötésminta:

4 szemes mintaegység + 2 szélszem?

Először levonjuk a szélszemeket:

117 – 2 = 115

A 115 nem osztható 4-gyel, tehát nem tudunk belőle teljes mintaegységeket kialakítani.

A legközelebbi lehetőségek:

112 + 2 szélszem = 114 szem

vagy

116 + 2 szélszem = 118 szem

Mindkettő szabályos.

Ezután már nekünk kell eldöntenünk, hogy a készülő darabnál inkább egy picivel keskenyebb vagy egy picivel szélesebb változat fér bele.

A számítás tehát megadja a kiinduló értéket, de a végleges szemszámot a kötésminta szerkezetéhez is hozzá kell igazítani.

Mintaegység, szélszem, szimmetria

A mintaleírásban gyakran találkozhatsz ilyen megjegyzésekkel:

6-tal osztható szemszám

8-cal osztható + 3 szem

12 szemes mintaegység + 2 szélszem

Ezek nem mellékes információk.

Ha a kiszámított szemszám nem felel meg a mintaegységnek, a mintát nem tudod szabályosan végigkötni.

A jó sorrend:

kiszámoljuk a mérethez szükséges szemszámot → hozzáigazítjuk a mintaegységhez → ellenőrizzük a várható szélességet.

És hány sort kell kötnöm?

A sorszámot pontosan ugyanezzel a módszerrel számíthatjuk ki.

Tegyük fel:

10 cm = 36 sor

és

25 cm magas részt szeretnénk kötni.

A számítás:

25 × 36 ÷ 10 = 90 sor

Tehát:

25 cm ≈ 90 sor

Ez akkor lehet különösen hasznos, ha tudnod kell, melyik sorban kezdődjön egy fogyasztás, szaporítás, karkivágás, nyakkivágás, színváltás vagy egy új mintaszakasz.

Nem mindig kell a sorokat számolni

Ha a leírás egyszerűen azt mondja:

„Kössünk 25 cm magasságig”

akkor sok esetben nincs szükség arra, hogy előre kiszámold, ez hány sor.

Megméred a munkát, és 25 cm-nél továbblépsz.

A sorszám akkor válik igazán fontossá, amikor egy technikai részletet meghatározott sorban kell elhelyezni, vagy amikor a kötésminta sorismétléséhez kell igazodnod. Az esztétika is fontos.

Ha például a mintád 12 soros mintaegység, a számított 90 sor nem ad teljes ismétlést.

Ilyenkor meg kell vizsgálnod, hogy a modell szerkezete szerint a 84 vagy a 96 sor ad megfelelőbb eredményt.

A saját próbakötésedből számolj

A saját munkád méretezéséhez a saját próbakötésed adatait használd.

Nem azt, ami a fonalcímkén szerepel.

És nem feltétlenül azt sem, amit valaki más ugyanabból a fonalból mért.

Nem kötünk egyformán.

Ugyanazzal a fonallal és ugyanazzal a tűvel az egyikünk 20, a másikunk 22 szemet is mérhet 10 cm-en.

Ráadásul maga a kötésminta is jelentősen megváltoztathatja a kötési sűrűséget.

Ezért a próbakötést lehetőleg:

ugyanabból a fonalból, ugyanazzal a tűvel és ugyanazzal a mintával készítsd, amellyel a modell is készül.

Ha pedig a kész darabot mosni vagy blokkolni fogod, a próbakötést is kezeld ugyanúgy, és csak utána mérd meg.

Arról, hogy miért térhet el a fonalcímkén szereplő próbakötés a tervező által megadott értéktől, külön bejegyzésben írtam:

Miért más a próbakötés a fonalcímkén és a mintaleírásban?

Ugyanaz a fonal, ugyanaz a tű, ugyan az a kéz – mégis más kötéskép?

Elvileg minden ugyanaz: ugyanaz a fonal, ugyanaz a kötőtű, ugyanaz a kéz. Mégis előfordul, hogy néhány nap vagy hét kihagyás után folytatva a munkát más lesz a kötéskép.

A kezünk nem gép. A közérzetünk, a feszültségünk, a figyelmünk és az aktuális ritmusunk is nyomot hagyhat a kötésen. Ha feszültebbek vagyunk, gyakran szorosabban kötünk; ha szétszórtabbak, fáradtabbak vagyunk, lazábbá válhatnak a szemek.

Az is megzavarhatja a kezünket, ha nagyon eltérő tűméretekkel dolgozunk egymás után. Egy 10 mm-es tűvel kötött vastag sapka után egészen más mozdulatot kíván egy 2 mm-es zoknikötőtű.

És ismerős az is, amikor hónapok után előveszünk egy félbehagyott munkát, kötünk néhány sort, majd rájövünk: ez bizony látszik. Ilyenkor néha nincs más megoldás, mint visszabontani és újra felvenni a ritmust.

Te bontottál már vissza kötést azért, mert megváltozott a kötésképed?

Mi történik, ha más fonallal szeretném megkötni?

Itt válik igazán fontossá a saját próbakötés.

Tegyük fel, hogy az eredeti modell próbakötése:

22 szem = 10 cm

A te választott fonaladdal viszont:

20 szem = 10 cm

Ha változtatás nélkül ugyanazzal a szemszámmal kötnéd meg a darabot, szélesebb lenne az eredetinél.

Nézzünk egy egyszerű, 50 cm széles darabot.

Az eredeti próbakötéssel:

50 × 22 ÷ 10 = 110 szem

A te próbakötéseddel:

50 × 20 ÷ 10 = 100 szem

Mindkettő körülbelül 50 cm szélességet ad, mégis 10 szem különbség van közöttük.

Ez jól mutatja, miért nem szabad egyszerűen átvenni egy másik fonalhoz tartozó szemszámot.

Ugyanaz a minta – más fonalvastagság, más méret

Jó példa arra, mire használható a hármasszabály: ugyanazt a copfos patentmintás párnát többféle fonalból és több méretben is elkészítettem.

A vastagabb változat Cotton Jerseyből készült – 70% pamut, 30% nejlon, 100 g / 74 m, a modellhez 8 mm-es tűvel –, míg a vékonyabb változat Catania fonalból: 100% mercerizált pamut, 50 g / 125 m, azaz 250 m / 100 g, 2,5–3,5 mm-es ajánlott tűmérettel.

A minta ugyanaz, a szemszám és a mintaegységek száma viszont a fonalvastagsághoz, a próbakötéshez és a kívánt kész mérethez igazodik. Ugyanabból a fonalból is elkészült két különböző méretű változat, vagyis nemcsak más fonalvastagságra, hanem más méretre is át lehet számolni ugyanazt a mintát.

Pontosan erre való az átszámolás: nem kell lemondanunk egy kedvelt mintáról csak azért, mert más vastagságú fonalból vagy más méretben szeretnénk elkészíteni.

Copfos patentmintás párna kötésminta Catania fonalból kötve

 

Copfos patentmintás párna kötésminta Cotton Jersey fonalból kötve

 

Egy teljes pulóver átméretezése már nem csak hármasszabály

Itt azonban érdemes megállni.

Egy egyenes sál, takaró, kendőrész vagy más egyszerű forma szemszámát könnyen kiszámolhatjuk hármasszabállyal.

Egy szabott pulóvernél már nemcsak a kezdő szemszám számít.

Van karkivágás, váll, nyakkivágás, ujja, fogyasztás, szaporítás, esetleg többféle kötésminta.

Ha jelentősen eltér a próbakötésed a leírásban megadottól, nem biztos, hogy elegendő csak a kezdő szemszámot átszámolni.

A teljes modell arányait és formázását is figyelembe kell venni.

És a kész méretről se feledkezz meg

A hármasszabály pontosan kiszámolja, hogy a próbakötésed alapján hány szem ad egy bizonyos szélességet.

Azt azonban nem tudja eldönteni helyetted, hogy mekkora legyen a kész ruhadarab.

Ha például a mellbőséged 100 cm, abból nem következik automatikusan, hogy a pulóver kész mellbősége is 100 cm legyen.

Lehet testhezállóbb, kényelmesen bő vagy kifejezetten oversize.

Először tehát a kívánt kész méretet kell meghatároznod.

A hármasszabály ezután segít kiszámítani, hogy ehhez hány szemre lesz szükséged.

Előbb mérünk, aztán számolunk

A hármasszabály pontosan kiszámolja, hogy a próbakötésed alapján hány szem szükséges egy bizonyos szélességhez.

De előbb tudnunk kell, mekkora szélességet szeretnénk elérni.

Ruhadarabnál ehhez pontos méretvételre van szükség. Mérhetjük közvetlenül a testet, de nagyon praktikus megoldás az is, ha lemérünk egy olyan pulóvert vagy kardigánt, amelynek a mérete és fazonja jól áll rajtunk.

A helyes méretvételről korábban részletesen írtam a KÖTÉS A-TÓL Z-IG könyv alapján:

Fontos azonban különbséget tenni testméret és kész méret között.

Ha például a mellbőséged 100 cm, abból nem következik automatikusan, hogy a pulóver kész mellbősége is 100 cm legyen.

Lehet testhezállóbb, kényelmesen bő vagy kifejezetten oversize. A fazontól függően hozzáadhatunk kényelmi bőséget, de bizonyos rugalmas daraboknál akár negatív bőséggel is dolgozhatunk.

A sorrend tehát:

méretvétel → kívánt kész méret meghatározása → próbakötés → számolás

Ha már tudjuk, hogy például 52 cm széles hátarészt szeretnénk, akkor léphet be a hármasszabály, és számíthatjuk ki, hogy a saját próbakötésünkkel ehhez hány szemre van szükség.

Kötött pulóverek kötésminta V-nyakkal

 

Átkötös kardigánok kötésminta rövid és hosszú változatban Elegant Mohair

Józan ellenőrzés mindig kell

Mielőtt felszednél 286 szemet csak azért, mert ezt mutatta a számológép, érdemes gyorsan megnézni, életszerű-e az eredmény.

Ha:

10 cm = 20 szem,

akkor:

1 cm ≈ 2 szem

Egy 50 cm széles darabhoz tehát nagyjából:

100 szem

kell.

Ha a részletes számítás ettől nagyon eltérő eredményt ad, érdemes újra ellenőrizni a beírt adatokat.

Ez az egyszerű becslés sok hibától meg tud kímélni.

Nem szeretnél minden alkalommal számolni?

Pont ezért készült a Kössünk lányok Próbakötés kalkulátora.

Megadod a próbakötésed adatait és a kívánt méretet, a kalkulátor pedig kiszámolja a szükséges szem- vagy sorszámot.

A kalkulátor ugyanazt az egyszerű matematikai összefüggést használja, amit ebben a bejegyzésben végigvettünk.

Attól azonban, hogy a gép elvégzi helyettünk a számolást, még érdemes érteni, mi történik a háttérben.

Ha ismered a számítás logikáját, azt is sokkal gyorsabban észreveszed, ha egy eredmény valamiért nem lehet helyes.

Hármasszabály – régi ismerős új szerepben

A hármasszabályról már évekkel ezelőtt írtam a Kössünk lányokon. Abban a cikkben az egyenes és a fordított arányosságot is részletesebben körbejártuk.

Ha a matematika mögötti logika is érdekel:

A hármasszabály a kézimunkázás világában

Ez a mostani bejegyzés inkább arról szól, ami a kötőtű mellett történik:

mérünk, számolunk, igazítunk – és csak utána kezdünk kötni.

A biztos sorrend

Nálam ez a logikus sorrend:

próbakötés → mosás vagy blokkolás, ha szükséges → mérés → számolás → mintaegység ellenőrzése → kötés

Pár perc számolás sok óra bontástól kímélhet meg.

De talán ennél is fontosabb, hogy ha érted a saját próbakötésedet és tudsz vele számolni, sokkal szabadabban tudsz dolgozni.

Nem vagy egyetlen fonalhoz, egyetlen tűmérethez vagy kész mérethez kötve.

A hármasszabály nem megköti a kezünket – ép