Ha külföldi kötés- vagy horgolásmintákat is nézegetsz, előbb-utóbb biztosan találkozol ilyen megnevezésekkel: Fingering, Sport, DK, Worsted, Aran, Bulky vagy Jumbo.

Elsőre úgy tűnhet, mintha minden gyártó és minden ország más nyelvet beszélne. Ráadásul ott vannak még a számok is: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, és akkor még nem beszéltünk a 2 ply, 4 ply, 6 ply, 8 ply, vagy éppen a zoknifonalaknál használt 4-fach, 6-fach, 8-fach jelölésekről.

Pedig van benne rendszer. Csak több különböző rendszer él egymás mellett.

Ebben a kisokosban megpróbálom ezeket egymás mellé tenni, hogy egy külföldi mintánál, fonalcímkénél vagy fonalhelyettesítésnél könnyebb legyen eligazodni.

Mit jelent egyáltalán a fonal „súlya”?

Az angol yarn weight kifejezés könnyen félreérthető. Nem azt jelenti, hogy hány grammos a gombolyag.

A yarn weight a fonal vastagsági kategóriáját jelöli.

Egy 50 grammos gombolyag lehet nagyon vékony, több száz méteres csipkefonal, és lehet rövid, vastag fonal is. A gramm tehát önmagában nem mondja meg, milyen vastag fonallal van dolgunk.

A nemzetközileg széles körben használt fonalvastagsági rendszer 0-tól 7-ig sorolja kategóriákba a fonalakat. A 0 a legvékonyabb, a 7 a legvastagabb kategória.

Fonalvastagságok – gyors áttekintés

* Csipkefonalnál a kívánt kötésképtől függően ennél jóval nagyobb tű is használható.

Mit jelentenek ezek a nevek?

0 – Lace: csipkefonal

A Lace a rendszer legvékonyabb kategóriája.

Ilyen fonalból készülhetnek könnyű kendők, áttört sálak, finom pulóverek és csipkekötések. A mohair- és más bolyhos fonalak között is sok Lace vastagságú fonallal találkozhatsz.

Itt különösen félrevezető lehet pusztán az ajánlott tűméretet nézni. Egy nagyon vékony mohairt akár 4–5 mm-es vagy még nagyobb tűvel is köthetünk, ha levegős, könnyű anyagot szeretnénk.

1 – Super Fine: Fingering, Sock

A Fingering az egyik leggyakrabban előforduló nemzetközi fonalvastagság.

Ide tartozik sok klasszikus, vékony zoknifonal is. Külföldi mintákban gyakran találkozhatsz a Fingering weight, Sock weight vagy Super Fine megnevezéssel.

Fontos azonban, hogy a „sock yarn”, vagyis zoknifonal önmagában még nem teljesen pontos vastagsági meghatározás, mert zoknifonalból is léteznek különböző vastagságok.

2 – Fine: Sport

A Sport valamivel vastagabb a Fingering fonalnál, de még mindig könnyű, vékony fonal.

Gyerekruhákhoz, könnyű pulóverekhez, kardigánokhoz és kiegészítőkhöz is kellemes vastagság.

A „Sport” elnevezés természetesen nem azt jelenti, hogy kizárólag sportruházathoz használható. Egyszerűen ennek a fonalvastagsági kategóriának a hagyományos neve.

3 – Light: DK

A DK, vagyis Double Knitting az egyik leggyakrabban előforduló nemzetközi fonalmegjelölés.

A név nem azt jelenti, hogy a fonalat duplán kell kötni. Ez egy történelmileg kialakult fonalvastagsági elnevezés.

A DK közepesen vékony, jól használható univerzális vastagság. Pulóverekhez, kardigánokhoz, sapkákhoz, gyerekruhákhoz és sok más modellhez találkozhatsz vele.

4 – Medium: Worsted és Aran

Ebben a kategóriában két nagyon gyakori elnevezéssel találkozunk:

Mindkettő a közepes vastagságú fonalak világához tartozik, de nem jelenti azt, hogy minden Worsted és minden Aran fonal pontosan ugyanolyan vastag.

A fonalvastagsági kategóriák határai nem milliméter pontosságú választóvonalak, hanem inkább egymásba átmenő tartományok.

5 – Bulky vagy Chunky

A Bulky és a Chunky már határozottan vastag fonal.

Gyorsan halad vele a munka, ezért sapkákhoz, sálakhoz, vastag pulóverekhez, lakástextilekhez és látványos kiegészítőkhöz is gyakran használják.

Brit leírásokban inkább a Chunky, amerikai mintákban gyakran a Bulky elnevezéssel találkozhatsz.

6 – Super Bulky

A Super Bulky már nagyon vastag fonal.

Nagy tűkkel dolgozunk vele, a szemek jól láthatók, a kötés gyorsan növekszik.

Brit terminológiában gyakran Super Chunky, amerikai leírásokban inkább Super Bulky néven szerepel.

7 – Jumbo

A számozott rendszer legvastagabb kategóriája a Jumbo.

Ide tartoznak az igazán extravastag fonalak és roving jellegű alapanyagok. Ezek között már olyan vastagsággal is találkozhatsz, amelyből akár kézzel, kötőtű nélkül is készülhet takaró vagy más lakástextil.

Ha csak gyorsan szeretnél eligazodni

Ha ezt már tudod, jó nyomon jársz. A többit pedig eldönti a próbakötés.

Irányadó kötéspróba fonalvastagság szerint

* Csipkekötésnél a szemszám erősen függ a mintától és a választott tűmérettől.

És akkor mi az a ply?

Na, itt szokott igazán összekeveredni minden.

A ply eredeti értelemben azt mutatja meg, hány elemi szálból sodorták össze a fonalat.

Vagyis például:

Csakhogy bizonyos országokban a ply idővel vastagsági elnevezésként is elterjedt.

Ezért találkozhatsz például az alábbi közelítő megfeleltetésekkel:

És a 4-, 6-, 8-szálas zoknifonal?

Ez megint egy olyan rendszer, amelyet nem érdemes összekeverni a 0–7-es fonalvastagsági számozással.

A német nyelvterületen és az európai zoknifonalaknál gyakran találkozhatsz például az alábbi megnevezésekkel:

Tehát egy 6-fach zoknifonal nem 6-os fonalvastagság a 0–7-es rendszerben.

A két számozás teljesen más dolgot jelent.

Ez különösen fontos, ha nemzetközi zoknimintát használsz vagy más fonallal szeretnéd elkészíteni ugyanazt a zoknit.

A Fonalparadicsomban a Regia zoknifonalakat jelöljük így: 4,6,8 szálas zoknifonal

A méter / 100 gramm megmondja a fonalvastagságot?

Nagyon jó kapaszkodó, de önmagában nem elég.

Két 100 grammos fonal közül az egyik lehet 400 méteres, a másik mindössze 80 méteres. Nyilvánvalóan egészen más vastagságú fonalakról beszélünk.

A méter/100 gramm adat ezért sokat segít az összehasonlításban.

De még azonos méter/100 gramm mellett sem biztos, hogy két fonal ugyanúgy viselkedik. Számít:

Ezért a méteradatot inkább nagyon jó tájékozódási pontnak, nem pedig önmagában döntő besorolásnak tekintsd.

A kötéspróba többet mond, mint a név

Ez az egyik legfontosabb.

Lehet a címkén Fingering, DK vagy Worsted – végül az számít, hogy a te kezeddel, a választott tűvel és a választott mintával milyen kötéspróbát kapsz.

Ha egy mintában például ez szerepel:

akkor nem az a cél, hogy feltétlenül ugyanazt a tűméretet használd, mint a tervező.

Az a cél, hogy te is elérd a 22 szem / 10 cm-es kötéspróbát.

Ehhez lehet, hogy neked fél számmal kisebb vagy nagyobb tűre lesz szükséged.

Ismeretlen fonal? Segíthet a WPI

Külföldi oldalakon találkozhatsz a WPI – Wraps Per Inch kifejezéssel is.

Ez azt mutatja meg, hogy a fonalat egymás mellé tekerve hány menet fér el egy hüvelyknyi, vagyis 2,54 cm-es szakaszon.

Minél több menet fér el, annál vékonyabb a fonal.

A WPI főleg akkor lehet hasznos, ha előkerül egy címke nélküli maradék fonal, és szeretnéd nagyjából meghatározni, milyen vastagsági kategóriába tartozhat.

Arra figyelj, hogy a fonalat ne húzd meg mérés közben. A túl szoros tekerés hamis eredményt adhat.

A WPI is tájékozódási segítség. Ha modellhez szeretnéd használni a fonalat, utána ugyanúgy szükség van próbakötésre.

Melyik adatnak higgyek?

Ha egy mintához keresek megfelelő fonalat, én nem egyetlen adat alapján döntenék.

Érdemes együtt nézni:

Egyetlen adatból ritkán lehet biztos döntést hozni.

És persze ott van még valami, amit táblázatból nem lehet megmondani: milyen anyagot szeretnél kapni a végén.

Ugyanaz a fonal lehet szép tömör egy sapkában, kellemesen rugalmas egy pulóverben vagy látványosan levegős egy kendőben – attól függően, milyen tűvel és milyen mintával kötöd.

Nem kell minden elnevezést bemagolni

A lényeg nem az, hogy fejből tudd, a Fingering hányas kategória vagy a Worsted pontosan hol kezdődik.

Elég, ha tudod, mit keress a fonalcímkén vagy a mintaleírásban.

Ezután pedig jöhet a legfontosabb ellenőrzés: a próbakötés.

Kapcsolódó tartalmak

A Fonalparadicsomon külön Fonalvastagság kisokost is találsz, ahol a fonalak vastagságát a méter/100 gramm, a tűméret és más gyakorlati adatok felől is megközelítjük.

A Kössünk lányokon pedig a fonalvastagság ismerete szorosan kapcsolódik a próbakötéshez, a fonalhelyettesítéshez és természetesen a zoknikötéshez is.

A megfelelő fonal kiválasztása jó kiindulópont. A biztos választ azonban mindig a próbakötés adja meg.